Újévi lencsefőzelék
Új év napján ültem az asztalnál és ettem a lencsefőzelékemet, ami egyébként nagyon jól sikerült, még egy évben sem sikerült ennyire jól, szóval, közben végiggondoltam az előző három napomat.
Az első napon itt volt a barátnőm. Beszélgettünk sok mindenről, a sikerről, a boldogságról, szerelemről. Közben próbáltam meggyőzni őt arról, hogy mi az, ami bevonzza a szerelmet az életébe anélkül, hogy önmagát fel kellene adni hozzá közben. Mondhatom, nem nagyon sikerült elérnem, hogy megértse miről is beszélek. Aztán a következő két napban nem tudom pontosan hány filmet néztem végig, amik sikertörténetek voltak végül. Akár szerelemben, akár üzletben, akár vágyak, álmok valóra válásában, ahogy a filmekben lenni szokott. Meg persze az életben is lenni szokott. Persze, ahogy kell, előtte jócskán voltak buktatók és nehézségek. Végül azonban minden jóra fordult.
Nos, én úgy gondolom, hogy a legtöbben a buktatók és nehézségek állapotában vagyunk, ki már kifelé evickélve, ki még rendesen bele ragadva ebbe az állapotba. De meg kellett állapítanom, hogy minden nő attól vált igazán sikeressé és boldoggá a történet végére, hogy önmagát adta. Hogy kőkeményen, a saját maga által támasztott erkölcsi elvárások figyelembe vételével és annak megtartásával járta végig az utat, és abból jottányit nem engedve lettek sikeresek és váltak boldoggá. Úgy gondolom, hogy nagyon sok nő itt, ezen a ponton téveszti el a lépést. A munkában, az üzleti életben még nem is annyira nyilvánvaló mindez. Mert ott nem az érzelmek területén folyik a munka.
Az érzelmek világában mi nők könnyebben tévesztjük el az irányt. Ha visszagondolok végül sikertelen kapcsolataimra, akkor igazat kell adnom ennek a megállapításnak. Minél jobban próbáltam ugyanis megfelelni annak a férfinak, akit éppen szerettem, annál kevésbé hasonlítottam arra a nőre, aki igazából vagyok. Így végül alig hasonlítottam arra, akit ő megszeretett, megkedvelt, vagy érdekesnek, értékesnek tartott. Minél jobban tartottam afelé, hogy olyan legyek amilyent szeretne, annál inkább szeretett ki belőlem. És ez komoly. Végül teljesen unalmassá váltam neki és meg is értem őt. A mostani, új szerelemben ezt a leckét már jól, ebben a tudatosságban szeretném élni.
Amivel bevonzzuk a férfit, az önmagunk felvállalása és ehhez nagyon nagyon kell ragaszkodnunk. Ahhoz, hogy megtartsuk ugyan ez kell. Önmagunk felvállalása. Hiszen mindvégig boldognak kell közben lennünk. Szóval megint oda érkeztünk, amiről már több bejegyzés is szólt. A boldogság velünk születik, nem kell keresnünk, magunkban hordozzuk! Bizony!
Ebben a szellemben munkálkodva kívánok neked is nagyon boldog 2018-at!
Legyél egészséges, sikeres és nagyon boldog! Minden nap!